Egy független forradalmár gondolatai

Molnár Tibor blogja

Molnár Tibor blogja

Majális másképp

2019. május 01. - molnartibor.egyutt

Gyerekkorom az előző pártállami rendszer utolsó évtizedeire esett, így vannak halványabb és élesebb emlékeim a majálisokról. Felvonulás a Felvonulási téren (ma: 56-osok tere), integetés a ledöntött Sztálin-szobor talapzatán álló Kádár elvtársnak és társainak, birkapörkölt a rákospalotai Czabán Samu (ma: Széchenyi) téren, ringlisezés a szolnoki Tiszaligetben; névreszóló Vuk-rajzfilmfigurás kistáska, Neoton-koncert és egy méltóságteljesen magányos roma flamencogitáros a tóparti padon a Városligetben - csupa szentimentális emlék egy egykor kötelező ünnepről.

Ma már ugyan nem kötelező, mégis sok mindent lehet és kell ünnepelni május első napján. A tavasz talán ilyenkor a legszebb: minden zöldbe borul, rengeteg a virág és még a globális felmelegedés által megvadított nyári hőség sem forralja fel, szárítja ki életünket. Nem véletlen, hogy régóta tavaszünnep ez a nap, ősi pogány hagyományokat őrizve. Érdemes minél többet a szabadban lennünk, hogy tudjuk, milyen kincset kell megvédenünk több évszázados felelőtlen természetátalakító tevékenységünk következményeitől.

Május 1. a munka ünnepe a világ legtöbb országában. 1955 óta a római katolikus egyház is ünnepli mint Munkás Szent József napját. Ezen a napon a munkások jogaikért, jobb megélhetésükért és munkakörülményeikért folytatott küzdelmére emlékezünk. Jussanak eszünkbe az ipari forradalom többnyire névtelen hősei, akik éhbérért, egészségtelen munkahelyeken robotolva építették a kapitalizmus és a nyugati civilizáció sikerét. Jusson eszünkbe Robert Owen, a jószívű gyáros, aki először vezette be a 8 órás munkaidőt. És jussanak eszünkbe az anarchista bombamerénylet miatt véres zavargássá fajult haymarketi tüntetés ártatlan áldozatai, akiknek emlékét 1890 óta hivatalosan is őrzi ez a nap. Ne feledkezzünk meg azokról az 1949-1989 közötti magyar dolgozókról sem sem, akik sör és virsli, no meg esztrádműsor mellett megpihenve elhitték: egy jobb világot építenek gyerekeiknek, unokáiknak.

majus_1.jpg

(Forrás: delmagyar.hu)

A hatalmas vasbeton épületekben működő szocialista nagyüzemek azóta szinte kivétel nélkül bezártak, átadva helyüket a könnyűszerkezetes csarnokoknak, ahol ma már operátornak nevezett szalagmunkások százezrei dolgoznak váltott műszakban. Egyelőre munkaerőhiány van, de rövid időn belül embertömegek válhatnak feleslegessé világszerte - így Magyarországon is! - a mesterséges intelligencia és a robotok térhódítása miatt, így megszűnhet a kétkezi munkások érdekérvényesítő képessége és annak legfőbb fegyvere, a sztrájk. Érdemes előre gondolkodnunk azon, hogy milyen értelmes, alkotó elfoglaltságot és ami még fontosabb, milyen megélhetést tudunk majd biztosítani a munka nélkül maradó embereknek.

Rengeteg honfitársunk kénytelen időszakosan vagy tartósan Nyugat-Európában munkát vállalni, hogy biztosítsa azt az emberhez méltó életszínvonalat magának és családjának, melyre az itthoni bérek és árak mellett nem lenne lehetősége. Sokszor családjuktól távol, szűkös szállásokon idegenekkel összezárva, napi tizensok órát dolgozva keresik meg az itthoniak által irigyelt bért euróban, fontban vagy más, a forintnál jóval erősebb valutában. Ne irigyeljük őket ezért!

És ne irigyeljük az orvosokat és pedagógusokat sem, mert rájuk zúdul, rajtuk csapódik le a minden szinten beteg magyar társadalom összes problémája és az őket alkalmazó állam sem könnyíti meg helyzetüket. Ne irigyeljük a mesterségesen felfuttatott építőipari kereslet miatt kapacitáshiányban szenvedő "szakikat" sem, mert a mostani rengeteg munka és viszonylag jó fizetés nem tart örökké.

Végül, de nem utolsósorban: hazánk 15 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, egy olyan politikai-gazdasági közösséghez, melynek minden hibája és ellentmondása ellenére nemigen van alternatívája számunkra. Számos téren könnyítette meg életünket az elmúlt másfél évtizedben és ha fideszes uraink nem lopnák el, tékozolnák el az ide áramló fejlesztési forrásokat, sokkal jobban élhetnénk. Lehet Brüsszel ellen fasiszta módon uszítani, faék egyszerűségű goebbelsi propagandával telekürtölni és plakátolni az egész országot, de európai csatlakozásunk eredményei vitathatatlanok és a magyar társadalom többsége tisztában van vele, hogy helyünk ebben a közösségben van. A változó világ kihívásaira csak egy, a jelenleginél egységesebb és erősebb Európa tud hatékony válaszokat adni.

Hamarosan lesétálok fiammal a keszthelyi majálisra, ahol ellenzéki barátaimmal együtt nemzeti és európai zászlókkal emlékeztetjük a városi ünnepség sorosozó, brüsszelező és komcsizó dölyfös fideszes szónokait arra, hogy mi mindenről kellene hogy szóljon ez a mai ünnep. Ha én állhatnék a helyükön, nagyjából ugyanezt mondanám el, mint amit most leírtam.

Éljen május elseje, éljen a tavasz, éljenek a dolgozók és éljen Európa!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://molnartibor.blog.hu/api/trackback/id/tr4214797014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása