A gödöllői Szent István Egyetem „telephelyévé” züllesztené az Orbán-kormány a tervek szerint Európa első agrár-felsőoktatási intézményét, a keszthelyi Georgikont. Az idén 220 éves egyetemet kiherélnék, eljelentéktelenítenék. Miközben a helyi fideszes többségű önkormányzat némán és tétlenül szemléli az eseményeket, összegyűjtöttem, mit veszíthet Keszthely, ha egyetemvárosból telephelyváros lesz.
Mit veszíthet Keszthely?
1) A Festeticsek örökségét
Keszthely és a térség rengeteget köszönhet a Festetics családnak, különösképp Festetics Györgynek. Nevükhöz köthető a Hévízi Tófürdő, a Balaton legnagyobb vitorlásának (Phoenix) a megépítése, a Fenyves Allé telepítése, a Helikoni Ünnepségek útnak indítása, a kastély megépítése és felvirágoztatása a tekintélyes könyvtárral együtt és természetesen a Georgikon, Európa első rendszeres felsőfokú mezőgazdasági képzőhelye. Ebből a több száz éves és felbecsülhetetlen értékű örökségből dobná most ki a Fidesz az egyetemet.
2) Sok munkahelyet
Az egyetem a város egyik legnagyobb munkáltatója. Nemcsak kiváló mérnökök és tudományos munkatársak dolgoznak itt, hanem rengeteg háttérember, akiknek a napi munkája éppoly értékes és fontos. És mivel Keszthelyen és a térségben kevés a munkahely, így családok százainak a megélhetése kerülne hirtelen veszélybe.
3) Többféle szintű képzést
Mert a Georgikonon már nem csak mezőgazdasági oktatás folyik. Idegenforgalmi (turizmus-vendéglátás), természetvédelmi mérnöki, növény- és talajvédelmi, valamint szőlész-borász szakképzés is folyik az egyetem falai között még sok más mellett. E szakemberekről pedig nemcsak az egyetem, hanem a nyugat-dunántúli és balatoni térségünk is lemondhat az itteni szaktudást szintúgy hasznosító Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal - ezen belül kiemelten a Kis-Balatonnal - együtt.
4) Nagyon sok képzett fiatalt
Több felmérés és számos helyi lakos véleménye szerint is Keszthely egy öregedő település. Az egyetem mindig is megtöltötte kreatív és életvidám fiatalsággal a várost, több messziről érkező diák pedig tanulmányai után a városban talált második otthonra és végleges lakhelyre. Az egyetem oktatóinak nagy része is így került ide.
5) Uniós pénzeket
Amiket közvetlenül az egyetem kaphatna meg az itt zajló tudományos kutatásokra, képzésekre, fejlesztésekre. (Például legutóbb egy bioinnovációs kutató- és szolgáltatóközpontot adtak át az egyetemen nem kevés uniós forrásból.) (Az elmúlt 5 évben több mint 1 milliárd forintot nyert el különféle pályázatokon az egyetem.) Mindezek közvetve a várost és a térséget is erősítik, gyarapítják, valamint öregbítik hírnevét szakmai és tudományos körökben is, és nemcsak itthon, hanem a nemzetközi porondon is. De egy telephely nemigen számíthat jelentős uniós forrásokra és komoly kutatómunkákra.
6) Gazdag hagyományokat
A sárgulás nemcsak egy szép gazdász hagyomány és ünnepsége a búcsúzó végzősöknek, hanem turisztikai látványosság is a városban. De ide lehet és kell is sorolni az egyetemi diáknapokat, a Gazdász Maratont, a Bexi-bulikat, amik mind-mind hozzátettek Keszthely kulturális sokszínűségéhez, régi és büszke hagyományaihoz az elmúlt évtizedekben.
7) Neves és kiváló szakembereket
A cserszegi fűszeres neve összeforrt a szőlőnemesítő Bakonyi Károllyal (a fenti képen ő látható), Karcsi bácsi neve pedig a Georgikonnal. De hozzá hasonlóan több Európa-szinten is kiváló szaktekintély oktatott, kutatott az egyetemen, például Asbóth János vagy Manninger Gusztáv Adolf.
A Magyar Nemzet információi szerint január 6-án Palkovics László felsőoktatási államtitkár személyesen tárgyal majd a Pannon Egyetem és a Georgikon vezetőivel az intézmény sorsáról. A fentiekből is látszik, sokkal több múlik a Georgikon kiherélésén, mintsem azt a helyi fideszes potentátok láttatni szeretnék. Ezért sem lehet telephellyé zülleszteni egy patinás város 220 éves egyetemét.
Szerinted a 7 közül melyikkel veszítené a legtöbbet Keszthely? Esetleg mással? Szavazz!
