Egy független forradalmár gondolatai

Molnár Tibor blogja

Molnár Tibor blogja

Kitört az indulatvulkán Badacsonyban

2017. szeptember 07. - molnartibor.egyutt

Tegnap Badacsonytomajban jártam, ahol nagy érdeklődés mellett, egy helyenként parázs hangulatú beszélgetés keretében ütköztették érveiket az "újhullámos" és tradicionális vendéglátósok. Az Északipart Magazin, a We Love Balaton és a Balatoni Kör közösen Balatoni Konzíliumot hirdetett, melynek első állomása Csopak volt, most pedig az érintettek Badacsonyban beszélgettek borokról, büfékről, bisztrókról, beachfoodról és botrányokról.

badacsony.png

Az Egry József Emlékmúzeum kertjében került sor a rendezvényre. Az asztalnál ülő meghívott vendégek közül Laposa Bence (borász, a Kishableány étterem tulajdonosa, a Balatoni Kör elnöke), Tóth Ádám (a Pláne Badacsony Borterasz tulajdonosa), Tucsni László (a We Love Balaton főszerkesztője), Nagy-Golyán Nikolett (a fövenyesi és badacsonytomaji Kalóz tulajdonosa), valamint Kardos Gábor (filozófus, a Balatoni Kör ideológusa) egyértelműen a helyi vendéglátást és turizmust megújítani szándékozók közül kerültek ki, míg Zöld Lajosné Zsuzsa (az Alapozó-Falatozó tulajdonosa) és Rieger Zoltán (a Bázis Büfé tulajdonosa) a hagyományos badacsonyi vendéglátással foglalkozó vállalkozókat képviselték. Minden bizonnyal a súlyos várpalotai baleset miatt nem tudott jelen lenni Greznár Attila vidámpark-üzemeltető, akinek helyi "vurstlija" megosztja a közvéleményt. Krisztin N. László, Badacsonytomaj polgármestere igyekezett középen maradva egyfajta kiegyensúlyozó szerepet betölteni. A beszélgetés moderátora Erdős Gábor (az Északipart Magazin főszerkesztője) volt, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy  szeretné, ha kommunikáció kezdődne, amely előreviszi a települést.

badacsony_forum.jpg


Jómagam a hátsó sorok egyikében foglaltam helyet - mint kiderült, az országos sajtóban megjelent cikkek miatt magukat sértve érző, többségében évtizedek óta itt tevékenykedő vállalkozók gyűrűjében. Szomszédaim kinyomtatott újságcikkeket hoztak magukkal, sőt a Magyar Nemzet Laposa Bencével készült nagyinterjúját tartalmazó július 23-i számát is láttam. Az interjú talán legsúlyosabb mondata, amely gyakorlatilag meghatározta a beszélgetés alaphangulatát, ez volt:

A gasztrokínálatot illetően: Magyarországon létrejött egy olyan büfékultúra, amelyben – bár nem túl magas áron – szemetet etetnek az emberekkel.

Bár Laposa cáfolta, hogy ez az állítása konkrétan a badacsonyi büfésekre vonatkozott volna, ők egyértelműen magukra vették ezt és más, az újhullámos borász-vendéglátósok, valamint a Balatoni Kör ideológusa, Kardos Gábor filozófus által megfogalmazott gondolatokat is, például ezt:

Itt hatalmas embertömegek érzik úgy, hogy nem jár nekik egy európai világ.

Mind az asztalnál helyet foglaló büfések, mind a hozzászólók kikérték maguknak ezeket a minősítéseket. Hiába próbálta meg Erdős Gábor az eredeti tematika szerint vezetni a beszélgetést, bizonyos pontokon újra előkerültek a sajtóban megjelent, a hagyományos hurka-hekk-hamburger kínálattal dolgozó büfésekre mint negatív példára és visszahúzó erőre hivatkozó mondatok, melyeket szó szerint idéztek a hozzászólók. Rieger Zoltán szóvá is tette, hogy körülbelül 2-3 éve kezdődtek el ezek a negatív megnyilvánulások és nem érti, hogy miért szólják le a régi vendéglátósokat az újak. Laposa erre úgy reagált, hogy sok esetben nem tőlük származnak az erős állítások. Tucsni László, a We Love Balaton főszerkesztője szerint viszont "Bence, Ádám és Gábor gondolatai vannak a cikkekben." A közönség soraiban eközben egy, a polgármesternek és a képviselőtestületnek címzett beadvány járt körbe, melynek aláírói etikai eljárást követelnek Laposa Bence önkormányzati képviselő ellen, amiért nyilatkozataival lejáratta a települést.

Krisztin N. László polgármester szavaiból kiderült, hogy ő elsősorban békét és kompromisszumot szeretne. Véleménye szerint nem jó, ha a vita a sajtóban zajlik és kifelé látszik. Badacsony jövőjét a turizmusban látja, ennek viszont nem tesznek jót a konfliktusok. Találóan egy szekérhez hasonlította Badacsonyt, melyet elődeink építettek, a korosabbak ülnek rajta, viszont a fiatalok húzzák. Ha azonban túl gyorsan vagy nem jó irányba haladnak, a bakon ülő idősebbek meghúzzák a gyeplőt.

Egy turista hozzászóló szerint ez a vita kikezdi a helyet, árt a Balaton reputációjának. Erre Kardos azzal riposztozott, hogy a büfék keltik a Balaton rossz hírét. A közönség soraiból indulatos bekiabálások jelezték, hogy ezzel nem feltétlenül értenek egyet. Kardos szerint az a település sikeres, amelyik arculatot vált. Pozitív példaként Balatonfüredet, Szigligetet és Balatongyörököt említette és a turisztikai desztinációk közti versenyhelyzetre is hivatkozott. A horvát tengerpartot és a közeli országokat jelölte meg vetélytársként és az európai vízparti standard itteni meghonosítását szorgalmazta.

Bagyó Sándor, az ismert vízimentő azt hangsúlyozta, hogy ezt a páratlan természeti adottságot ki kell használni. Lehet jobbat csinálni, jobb technológiával. Az a kérdés, hogy akarunk-e tanulni, fejlődni? Az ominózus cikkeknek szerinte provokátor, sőt inkább katalizátor szerepük van.

Tóth Ádám szerint fontos, hogy milyen közös kulcsszavakat tudunk találni és hogy Badacsonyt ne strandként kezeljük, ahol lehet bort kapni, hanem borvidékként, ahol van strand. Több újhullámos megszólaló is szorgalmazta a szezon meghosszabbítását és azt, hogy egész évben legyen vonzó turisztikai célpont a Balaton.

Zöld Lajosné Zsuzsa elmondta, hogy saját kínálatával igyekszik a vendégek kedvében járni. A hekket mindig frissen sütik. Tapasztalata alapján sajnos nincs elég helyi alapanyag, nincs termelő, akitől venni lehetne. Laposa szerint kéne egy mondás, hogy legyen minden friss a büfékben. Erdős jól megfogalmazott, határozott mondatokat hiányol, mert a média szlogenekből él.

A település volt polgármestere, Kálóczi Kálmán egy 60 évvel ezelőtti tervet idézett fel, mely kirándulóhelynek jelölte ki Badacsonyt. Emiatt szándékosan gyenge infrastruktúrát létesítettek, melynek következménye a tömegturizmus és a büfésor. A két világháború közötti, a helyi termékek előállítását támogató törekvéseket,a "kertész kerteket" példaértékűnek nevezte. A pozitív mítosz megteremtésének szükségességéről is beszélt.

Nagy-Golyán Nikolett, a Kalóz büfék tulajdonosa saját újításait és hekkmentes kínálatát ismertette. Az egyik hozzászólóval való elszámolási vitájának ismertetésétől mindkét fél érdekében eltekintenék... A közjátékot a moderátor Erdős Gábor méltóságon alulinak minősítette és ingerült hangon ítélte el azokat, akik megtapsolták a hozzászólót.

A helyi turisztikai egyesület vezetője,  Békássy János nem örült a jelenlegi helyzetnek, mert szerinte ez a beszélgetés sok ember sok évi munkáját teszi tönkre.  Elhibázott marketing az, ami relativizálja más munkáját.
Badacsony az egyesület szakmai tevékenységének köszönhetően már pozicionálva van, az elsődleges célcsoport a fogyasztóképes középosztálybeli család (lehetőleg gyerekkel), kialakult fogyasztói kultúrával. Mivel napjainkban nagy a turisták mobilitása, csak Badacsonyért nem jönnek el, ezért a régiót mint egységes desztinációt kell kezelni.

A hozzászólók részéről még elhangzott, hogy a másikat ne ócsároljuk és hogy ismernek olyan "retro" büfét, melynek a felszereltsége leveri az újhullámost, ráadásul a fagyasztott árut szállító teherkocsik bizony az újhullámos helyek előtt is megállnak... Az is szóba került, hogy az újhullámosok is vásárolnak a multiknál. Kardos szerint az újhullámos vendéget zavarja a büfésor (bekiabálás: Hozzanak százezer egyöntetű vendéget! Az élettel ellentétes, amiről beszél!), mire Szőke Eszter sokadik felszólalóként sérelmezte, hogy az újhullámosok cikkekben ócsárolták őket. Az olajban tocsogó lángos sajtóban jól bejáratott toposzát is megcáfolta, a saját üzeltükben naponta kétszer cserélik az olajat és ügyelnek a minőségre. Végezetül ő is azt kérte, hogy ne ócsárolják Badacsonyt.

A zárszóban gyakorlatilag minden meghívott vendég megismételte a beszélgetés során elmondott főbb gondolatait. Kardos európai irányban való arculatváltást sürgetett, Laposa vállalta a felelősséget nyilatkozataiért, Rieger a kétféle vendéglátási kultúra békés egymás mellett élését tartotta kívánatosnak, Krisztin pedig a szeptember 12-i helyi fórumot ajánlotta a Badacsony jövőjét a szívükön viselő polgároknak.

Ahogyan az egyik, Siófokról érkezett hozzászóló fogalmazott: kitört az indulatvulkán. Az időnként valóban forró hangulatú beszélgetés - köszönhetően a moderátor határozottságának, a polgármester mértéktartó megszólalásainak és a polgári közönségnek - mindvégig kulturált keretek között maradt. A párbeszéd fontosságában minden résztvevő egyetértett, azonban valószínűleg hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a különböző gasztronómiai irányzatok és vállalkozói stratégiák összecsiszolódjanak és a sérelmeket orvosolni tudják. Csak remélni lehet, hogy ennek nem Badacsony issza meg a levét - inkább a hegy levét igyák az itteniek és a turisták.

* * *

Itt ér véget a tudósító szerepe és következik a politikusé, akinek valamilyen szinten állást kellene foglalnia az indulatoktól egyáltalán nem mentes vitában, vagy legalábbis segítenie a megoldás keresésében. Politikus énem azonban nem válik el a civiltől, így nagyrészt saját tapasztalataimra és élményeimre támaszkodhatom. Gyakorlatilag a kezdetek óta figyelemmel követem a magyar gasztroforradalmat az online sajtóban és különböző blogokon. Budapesti útjaim során időnként betértem egy-egy újonnan felkapott helyre és megkóstoltam az aktuális ételcsodákat.  Külföldön tartózkodva is igyekeztem mindig felfedezni az egyedi ízeket. Mint egy vendéglátóipari szakképző iskola tanárának bőségesen volt lehetőségem a szakoktató kollégákkal megvitatni a legújabb trendeket (melyeket ismernek és tanítanak!) és a sokszor túlzottnak tűnő reformlázat. A balatoni borászat és gasztronómia megújulását is érdeklődve figyeltem - és nem feltétlenül csak az ilyen helyeken törvényszerűen feltűnő fideszes újgazdag réteg (más néven NERisztokrácia) éppen esedékes tulajdonszerzései miatt. Badacsonyban viszont eddig azt a büfésort részesítettem előnyben, melyet bizonyos körökben most divat leszólni és rablósornak nevezni. Hogy miért? Vannak olyan élethelyzetek, amikor az ember gyorsan szeretne valamilyen ismert, megszokott ízű és kalóriadús ételt magához venni, erre pedig ez a legmegfelelőbb hely. Hiába kárhoztatja és tartja kádárista csökevénynek a Balatoni Kör ideológusa a hekket (és az általa szimbolizált életérzést), nekem ez jelenti a "balatoni halat", bármilyen furcsa is ezt leírni. Gyerekkorom balatoni nyarait juttatja az eszembe, így általában hekket kérek barátom büféjében, a balatongyöröki Szépkilátón is. Amíg élt drága nagymamám, neki is ezt vittem 50 kilométerre alufóliában, még éppen melegen. Neki ez maradt a Balatonból... Ugyanígy jólesik néha hurkát-kolbászt enni mustárral, uborkával. És van, amikor egy kellemes teraszon, minőségi bort kortyolgatva várok egy izgalmas ételkölteményre vagy éppen valamilyen nagyon szexi street foodot fogyasztok merő kíváncsiságból. Ha tehát mindenképpen állást kell foglalnom az újhullámos-tradicionális (sőt retro) vitában, csak ennyit mondhatok:

Virágozzék minden virág!

Legyen büfésor, legyenek csárdák, legyenek különleges beach foodot és street foodot kínáló helyek, teraszok, elegáns éttermek és találja meg mindegyik a maga közönségét! Használjanak minél több minőségi, friss helyi alapanyagot és próbáljanak meg minél környezettudatosabban működni! Legyen tisztességes megélhetése a vendéglátásban évtizedek óta dolgozó helybelieknek és találja meg számítását az ide befektető, újítani akaró vállalkozó is!

A politikából megtanultam, hogy nem feltétlenül szimpatikus, ha valaki úgy határozza meg magát a múlttal - sőt az egészen közeli múlttal! - szemben és úgy akarja magát feljebb pozicionálni, hogy közben a másikat leminősíti. Értéket anélkül is lehet teremteni, hogy másokat sárba tipornánk és megkérdőjeleznénk a létezésüket. A verseny, de csakis az etikus verseny viszi előre a piacgazdaságot. Bízom benne és a térségben tevékenykedő politikusként, országgyűlési képviselőjelöltként azért is dolgozom, hogy a hagyományos és újhullámos vendéglátás egymást kölcsönösen tiszteletben tartva, egymás útjait nem keresztezve és egymástól olykor tanulva tegye még élhetőbb, szerethetőbb hellyé Badacsonyt és a Balatont - az itt élők és idelátogatók számára egyaránt.

Nyitott vagyok az érintettekkel való párbeszédre, így ha a témával kapcsolatban bárkinek észrevétele, gondolata, ötlete van, várom levelét a molnar.tibor(kukac)egyuttpart.hu címre! Minden megkeresésre válaszolok!

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY: ahogyan a Trónok harcának otthont adó képzeletbeli kontinenst, Westerost fenyegetik a Mások, úgy Badacsonyra is nagyobb veszély leselkedik a jelenlegi gasztronómiai belvillongásoknál: http://24.hu/fn/gazdasag/2017/08/16/meszaros-lorinc-megvette-a-nala-is-gazdagabb-vallalkozo-demjan-sandor-boraszatat/ Erről és ennek lehetséges következményeiről a közeljövőben bővebben is írni fogok.

- - - - - - -

Klassz lenne, ha csatlakoznál hozzánk! http://egyuttpart.hu/csatlakozz/

Vagy ha támogatnád a munkánkat: http://egyuttpart.hu/tamogass/

A bejegyzés trackback címe:

https://molnartibor.blog.hu/api/trackback/id/tr6512809040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása