Mától jövő nyár elejéig újabb vasúti szakaszon válik elérhetetlenné a Balaton. (Részletek itt.) A vonatok helyett buszok járnak majd - akinek nem jó, megoldhatja máshogy, például telekocsival. De tényleg, mi lenne a jó megoldás? Nyolc közlekedést javító javaslat, melyekkel velünk együtt a környezetünk is nyerhet.
Hivatalos és családi ügyeim miatt heti rendszerességgel utazom Keszthelyről Budapestre. A két város között alig 200 kilométer a távolság, ami nem számottevő, mégis sokszor úgy tűnik, mintha sokkal messzebb lennének egymástól. Leginkább egyedül és gépkocsival utazom, de szívesen váltanék közösségi közlekedésre, ha jelentős változások lennének úgy a közúton, mint a vasúton.
Írásomhoz szegedi kollégám, Monoki Attila közlekedésmérnök nyújtott értékes szakmai segítséget, melyet ezúton is köszönök!
Mit tehetnénk azért, hogy kihasználjuk a két város között az autóbusz és a vasút, mint a leginkább környezetkímélő közlekedési és szállítási eszköz előnyeit az autóval szemben?
- Svájci mintára újra lehetne indítani a Ro-La vonatokat, amik az országon áthaladó kamionokat szállítanák. Ezek a járművek így nem növelnék az amúgy is sűrű közúti forgalmat, viszont csökkenne a balesetveszély és a környezetterhelés is.
- Mérsékelni lehetne az autóbusz és a vasúti menetjegyek ÁFA-tartalmát, a felesleges felárakat optimalizálni kell, vagy teljesen eltörölni. Ez a megoldás is közösségi közlekedésbe húzhatná az autósok nagy részét. Így kisebb forgalom és kevesebb baleset lenne a megkíméltebb autóutakon, amellett, hogy a környezetet sem kapna nagy terhelést.
- Valódi kínálati menetrendet kell biztosítani Székesfehérvártól délebbre is. Ehhez a nyári menetrendi kiegészítés csak annyi új vonatot adna hozzá a meglévőn felül, amit a vonal még elbír, így nem borítaná fel az év nagyobb részében érvényben lévőt. Ehhez kapcsolódóan valódi gyors-, illetve IC-vonatok is szükségesek a „mindenbokornálmegállós” sebeseken kívül.
- Felül kell vizsgálni és teljesen át kell alakítani az autóbusz- és vonatjegyekhez kapcsolódó jelenlegi BKSZ-BKK kedvezményrendszert! Ezt ugyanis csak a Budapest Bérlettel rendelkezők vehetik igénybe. Ráadásul kiegészítést ehhez a bérlethez is csak a fővárostól kb. 80-100 km-es távolságban válthatunk. Keszthelyről például nem, hiába rendelkezünk ilyen bérlettel.
- A fővárosban napijegyként lehetne használni a már megváltott autóbusz- és vasúti jegyeket a BKK járatain. Ez egyebek mellett az autóforgalom csökkenését vonná magával és növelné a közösségi közlekedés arányát is az utazások során.
- Az előző pont teljesüléséhez elengedhetetlen lenne még több ingyenes, őrzött és sok férőhellyel rendelkező P+R parkoló. Minden olyan jelentősebb vasútállomás mellett kellene P+R parkolókat létesíteni, amelyeket érintve előnyösebb „békávézni”, mint autóval araszolni és parkolóhelyeket vadászni a belvárosban.
- Korszerűbb járművekkel a vasúti menetidő jelentősen csökkenthető lenne (a nagyobb utazási komfortról nem is beszélve), valamint a mindennapi forgalmat a jelenleginél jóval kevésbé akadályozó, sokkal átgondoltabb pályafelújításokkal kellene megoldani.
- A korábban bezárt, szünetelő forgalmú, a transzverzális kapcsolatokat erősítő vasútvonalakat újra kellene nyitni; a most még üzemelő, de nem optimalizált menetrenddel rendelkező vonalakat pedig elsősorban a hivatásforgalom igényeihez igazítva bevonni az ütemes menetrendi rendszerbe.
Ezen megállapítások, javaslatok egy része már szerepel a Váradi András Alapítvány által kiadott közlekedéspolitikai javaslatok között.
Bár a fenti javaslataimat egyéni utazási problémáim inspirálták, hiszem, hogy a közösségi közlekedés szerepének erősítése fontos lépés mind környezetünk, mind életvitelünk, mind pedig a fenntartható fejlődés, azaz mindannyiunk jövőjének érdekében.
(az infografika fotóinak forrása: MTI - szerzők: Máthé Zoltán (bal) és Varga György (jobb))